Hosszú hétvégén Debrecenben voltunk családi látogatáson. No, nem pihenésképpen, arról szó nincs, mikor otthon vagyunk :D
Nem is tudom ki örült jobban, Mi vagy a szülők, hogy újra találkozhattunk.
Nagy ugrabugra, játék, hosszú séták és jutifalat hegyek vártak Minket, négylábúakat...persze, mint mindig. :))
A családba már Dió is szépen beilleszkedett, ugyanúgy szereti mindenki, mint Engem és Ő is szívesen van bármelyik nagyszülőnél, már nem sír Gazdiék után, ha ott hagyják valakinél, akár éjszakára is.
Jól viselkedik, akár csak Én, tényleg mindent ügyesen csinál, mintha csak mindig is Velünk élt volna.
Gazdi rajongásig szereti, ApaGazdi sincs messze ettől -bár mondta, hogy Engem azért jobban, hisz csak Én vagyok élete első kutyája :) - nem is csoda, hogy hamar elkezdett bízni bennünk. :)
Gazdi apukája kertes házban lakik, ott mindig extra jól érezzük magunkat, sokat szoktunk hülyéskedni, a legutóbbi youtube-ra feltett videónk is az egyik ilyen alkalomról készült. :)
Sajnos most hétvégén azért egy kis negatívum is kijutott, hiszen a nagy melegben, játszadozás után megszomjaztam és sikerült jéghideg kútvizet innom, amitől begyulladt a torkom. Azonnal nem is vettük észre, majd csak másnap- ez volt szombaton.
Vasárnap már horkoló hangon vettem többnyire a levegőt, ekkor már sejthető volt, hogy a hideg víz betett a torkomnak. Gazdi nem szokott megijedni az ilyen tünetektől, de a tüdőmet hallgatva, gondolta mégis megmutat a dokinak, nehogy tüdőgyulladás legyen a vége.
No, hétfőn mire elmentünk a dokihoz, szinte már semmi bajon nem volt, de azért a gyorsabb gyógyulás érdekében kaptam egy gyógynövényes szirupot, amit két napig kellett szednem.
Valamint, ha már ott voltunk megkaptam az éves kötelező oltásaimat is.
Összességében és a két torokfájós napot leszámítva a hétvégénk remekül telt, mikor hazajöttünk a szokásos két napot egyhuzamban végig aludtuk, úgy elfáradtunk. :D
