2013. július 26., péntek

Egyedi gyógymód itthon :)

Azon kívül, hogy lelkileg óriási támaszt nyújtanak az állatok a kétlábúaknak, fizikai segítségre is képesek.

A segítőkutyák például ajtót nyitnak-zárnak, villanyt kapcsolnak, kosarat cipelnek, tárgyakat hoznak-visznek és adnak fel, stabil járást biztosíthatnak, segítséget tudnak hívni, hangokat jeleznek, attól függően milyen sérüléshez vannak képezve... ám ezen kívül egy olyan dologra szeretnénk felhívni a figyelmet,  amihez képzés nélkül is hozzá juttathatják kutyák a gazdijukat.

Egyszerre lelki (fájdalmat feledtet) és egyszerre fizikai (gyulladás csökkentése) segítség is!


Nos, a helyzet a következő!

ApaGazdi derékfájással küzd pár napja. Eddig semmivel sem tudta eredményesen kezelni, ám ma megtaláltuk a megoldást, amint a képeken is látszik. :)))
Gazdi ráhelyezett Minket a fájó pontra. Egy jó darabig melegítettük a területet (közbe el is aludtunk :P ), majd mentünk vacsorázni.

A terápia után, ApaGazdinak jelentősen csökkent a derékfájása! :)

Még pár alkalom és teljes gyógyulást érhetünk el, ráadásul ez terápia a négylábúnak is. :)

Ezt a fajta gyógymódot, szinte bármelyik testrészen kipróbálhatja a kedves beteg, a javulás garantált. :)

2013. július 23., kedd

Csonthéjak a gyomromban

Gyomrom tartalma egy kerti party után...

Az tény, hogy a labik előszeretettel tömik meg a hasukat mindenféle gyümölcsökkel, de hogy a magot is megenni??!! Kész őrületnek hangzik, de ez történt... ám csak tegnap este derült ki, a buli után majdnem három nappal. 

Semmi tünetem nem volt, ugyan olyan jól éreztem magam, mint szoktam...játszottam, ettem, ittam, szaladgáltam, ám tegnap este már a gyomrom kitoloncolta a csonthéjasokat gyomromból, nem bírta tovább emésztgetni őket.

Persze ilyenkor egyből arra gondol a kétlábú, hogy micsoda szerencse, hogy ennyivel megúsztam és nem dugította el a beleimet a kemény mag...ami igaz is, de ezzel egy időben az is, hogy a gyümölcsevést nem lehetett volna megakadályozni sem, hiszen esti vendégek voltunk a partyn.

Így jobb híján csak vettünk egy nagy levegőt és meg állapítottuk, hogy milyen kis mázlista vagyok.


Bocsi a fotóért, de ezt mindenkinek látnia kell. :S Majd' három nap után mik jöttek ki belőlem, minden előjel nélkül..megdöbbentő még szerintem is.

2013. július 20., szombat

Ennyit a pihenésről :D



Tegnap Érden gyakoroltunk, az AZÚR Kutyaiskolában fegyelmező és ügyességi feladatokat.


Senki nem maradt ki a jóból, ott volt Bea-Kendra-Wicca-Oszkár-Sajt, Ági-Fedor, Gazdi-ApaGazdi-Dió és Én.


Munka Velem: bójához küldés, hívás közben megállítás (fektetéssel), menet közben fektetés;



Munka Dióval: lábnál követés póráz nélkül, zavaró körülmény mellett, majd magas palánkon átfutás tanulása;












Dió ügyesebb volt, mint Én...ez igaz, de az idő és a hangulat kárpótolt mindenért.. :D
 
Igazán kellemes és tanulságos volt ez a nap, Gazdi sokat tanult Beától, amit ezúton is szeretnénk megköszönni! :)

2013. július 18., csütörtök

Nyári szünet

Ez volt a legutóbbi, nyári szünet előtti képzése a terápiás tanulóknak.

Igen, igen, Nekünk is van nyári szünet, hiszen keményen dolgozunk egész évben. :)
Dió elmondása szerint, elég tartalmasra sikerült a képzés, volt tömegben szocializáció, kosárcipelés és átlépéses gyakorlat is.

A képzésen ott volt, Amper (kosár tartást gyakorolt), Fedor (terápiás tanuló), T (terápiás tanuló), Kuku (terápiás tanuló) és Dió.

Mindenki nagyon ügyes volt, kivétel nélkül jó a csapat! :)

Minden négylábú nyugodt szívvel mehet nyári szünetre. :)























(Persze otthon szigorúan folytatni kell a gyakorlást!!)

2013. július 15., hétfő

Öcsipókot imádjuk, mindig megrohamozzuk :D


Debrecenből (Gazdi- és ApaGazdi szüleitől) szinte sosem akarunk hazajönni :)
Mai szieszta hármasban (Gazdi csak a fotózáshoz állt fel) :)))


2013. július 11., csütörtök

Sokk-ban segítünk :)

Mostanában az életünk kicsit a fejére állt.

Kutyás programok tekintetében fotózások, képzések, kirándulások hada, magánéletben pedig mindenféle komoly és kelekótya, negatív és pozitív dolgok egyaránt értek Minket.
Öröm, bánat, aggódás, játék, sokasodás, kitartás, türelem, sírás, bizonytalanság, nevetés, kapcsolatok, bizalmatlanság, álmodozás- körülbelül így jellemeznénk az elmúlt 1 hónapot.

Minden összejött.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy Gazdi talpon maradt, nem kell aggódnunk. Bevallotta, hogy sokszor Mi voltunk akik erőt adtunk neki. Ha Mi nem vagyunk neki itthon....
Vannak hullámvölgyek a kétlábú életében, amit lássuk be nélkülünk tényleg nehéz lenne átvészelni.
Nekünk nincsenek emberi -legfeljebb emberek által ránk ruházott- tulajdonságaink, így sokkal szebbnek látjuk a világot, így könnyen segítünk is. :)

 

Ám az aktuális lényeg, hogy Dió szépen halad terápiás tanulmányaival, egyre biztosabb, hogy meg lesz a vizsga októberben. :) Nagyon nagyon izgul Gazdi az biztos, de képesek rá, hogy megcsinálják, Én tudom!
Velem is hajrázott rendesen és meg is lett az eredménye :))) 
Persze Velem talán könnyebb volt, de hiszünk a Dió-Gazdi párosban is. ;))

Velem minden rendben, nagyon szeretnék menni újra Gazdival gyerekcsoportba dolgozni. Dióval jól kijövünk, már kezdek hozzászokni, hogy nem Én vagyok a világ közepe. :D
Gazdi egyformán bánik Velünk, de az ideje nagy részében mégis Dióval szükséges foglalkoznia a vizsga miatt.


Hm..nem bánom, a nagy melegben talán jobb is a hűvös lakásban szunyálni. :))
A lábamat szépen használom már, nincs gond vele, nem fáj, nem gyenge, igazán jó így élni. :)