Mindenkinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk! :)

22-én, szombaton visszamentünk kontrollra, Muka dokihoz.

A vizesedésre adott egy vízhajtó injekciót és írt fel háromféle gyógyszert, ezek is vízhajtók, valamint vese- májfunkció javítók. A láz pedig elmúlt már.
5 napig szedtem a vízhajtókat, velük párhuzamosan még a fájdalomcsillapítót és az antibiotikumot.
Gazdi nem tartotta normálisnak, hogy egyszerre 5féle gyógyszert is szedjek, de most az egy alkalommal -mivel nagy műtét volt- engedett a szintetikus szereknek, muszájból.

Ennek köszönhetően 5 nap múlva le is ment a víz a lábamról és már csak a seb körül marad kicsi, amire még 5 napig antibiotikumot írt fel doki, majd jöhet a varratszedés...véégre. :)

Mára már elkezdtem ráállni és valamelyest terhelni a lábim mindenki naaagy örömére!!!! :))

 A kedvem is már épp olyan jó, mint műtét előtt és az étvágyam pedig...nem is változott. :D
Összességében mondhatjuk, hogy a műtétet és a lábadozást különösen jól viseltem. Aki esetleg dilemmázik e beavatkozást illetően saját kedvencét féltve, annak csak ajánlani tudjuk ezt a döntést és a dokinkat is.
Alig 10 nap alatt már fájdalmaim sincsenek és remekül érzem magam.

Ünnepekre Debrecenbe látogattunk és az ottani környezet is sokat segített a gyógyulásban, hisz sok sok kétlábú rokon vett körül hatalmas szeretettel. :)
Na meg persze ki titkon, ki nyíltan sok finomsággal is... :P

Ajándékaim: zöld gumikarika, tömör labda, rágcsálnivaló, törölközők és egy pléd.

Nekünk így telt a karácsony, reméljük hasonló jó dolgokban volt Nektek is részetek! :)

Ma estére belázasodtam. Ha holnapra nem lesz újra normális a testhőmérsékletem, egy nappal hamarabb kell visszamennünk a dokihoz. Szombaton egyébként is kontroll, de inkább nem várnánk addig, biztos, ami biztos alapon...

Más gond is akadt mára, a hasfalamon kis, tasakszerű, puha, lógó bőrlebeny képződött.

Felhívtuk a rendelőt és egy doktornő elmondta, hogy nem kell megijednünk, ez a műtétből adódó fölös folyadékot tartalmazza, fel fog szívódni.

Szombaton ezt is megmutatjuk Muka dokinak és remélhetőleg idővel valóban felszívódik ez az ödéma és a lázam is lemegy.

Gazdi műtét óta el sem mozdult mellőlem (kivéve ma kb. 2 órára), de ezek után azt mondta, nem is fog, hisz még mindig aggódik, hogy rendben túl legyek a kezdeti nehézségeken.

Gazdi ma már levette a tapaszt, kezdett felválni és koszolódni. A vágás nagyobb, mint gondoltuk, de szépen gyógyul és nem fog látszani, ha újra szőr nő rajta.

A seb fölé hajolva érezhetjük a meleget, tehát egyértelműen gyulladásban van a terület, bár ez látszik is, de hisz nem meglepő...nagy műtét volt és még csak két napja. Ám valószínűleg kezd húzódni a varrat, mert néha néha nyalogatnám, ha Gazdi engedné.

Mindenesetre ez is annak a jele, hogy gyógyul. :)

Kettő darab háromlábon álló kép... :) Hát így bicegek Én egy egy séta során.

A Julius K-9 hám pedig ilyen esetekben is szuperül bevált, mert a tetején lévő fogóval -ha szükséges- könnyedén lehet korrigálni a mozgásom.

Állapotjelentés!!

Először is köszönjük szépen mindenkinek, akik elküldték Nekünk jókívánságaikat! :)

Már több, mint egy nap eltelt a műtét óta. Az első éjszaka nagyon nehéz volt, mikor is ment ki a szervezetemből a műtét közben és után adott nyugtató és fájdalomcsillapító hatása. Sokat nyöszörögtem és kínlódtam, mert nagy fájdalmaim voltak. Kaptam nem túl erős fájdalomcsillapítót, az pár órára nyugodt alvást biztosított...és nagyon finom falatokat is, hogy addig is tereljék a figyelmem...Gazdiékkal egy szobában alszok, természetesen.
Sokat ébren voltak Velem tegnap este, simogattak, nyugtatgattak, ami rendkívül jól esett, hisz utána mindig tudtam aludni kicsit.

Ma reggel már jobban voltam, igaz a fájdalom még mindig nagy, de már kaphattam erősebb fájdalomcsillapító szirupot (dupla adagot) és elkezdtem szedni az antibiotikumot.

Valamint, ami a legeslegjobb az pedig, hogy reggel már lementünk sétálni Gazdiékkal. :) Illetve a mai nap folyamán többször is. Estére sikerült a kaka-pisi pózt is megtalálnom, így az ürítés is megy már, aminek nagyon tudunk örülni, hisz műtét óra, ma reggel pisiltem csak és estére tudtam kakálni. 

Sétálni három lábon tudok, sőt néha terhelném is a műtött lábimat, néha már ráállok kicsit. :)

Három lábon egyébként egészen jól közlekedek, még nem túl gyorsan, de szaladni is tudok. 

A friss levegő roppant jót tett, azóta vidámabb vagyok és a közérzetem is jobb. A téren legeltem és még botot is rágtam, sőt, vittem Gazdinak, hogy szeretném, ha eldobná. :D Ekkor Gazdi kinevetett és persze nem dobta el Nekem, de én rágtam tovább, legalább ez az élvezetem meg volt. :)

A sebemen még ott a ragasztó, de már kezd leválni, így Gazdi bekukucskált alá...szépnek mondható, esztétikus a 10-15 cm-es vágás, ha újra kinő a szőr rajta, nem is fog látszani.
Január első hetében kezdhetjük a fizioterápiát, hogy minél hamarabb használjam természetes pályáján mozgatva a lábam.

Napról napra erősödöm, s az állapotom javul! :)

Nehéz, de reményteli időszak vár Ránk!

Májusban voltunk először diszplázia szűrésen, akkor megállapították, hogy középsúlyos, de inkább súlyos csípőízületi diszpláziában szenvedek. Az orvos akkor nem javasolta, hogy legyen műtét, majd csak ha leromlik az állapotom annyira, hogy nagyon indokolt lesz a beavatkozás, addig szedjek szükségszerűen fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszereket.

Gazdi már akkor is óvakodott a sok gyógyszertől és a várakozástól, hiszen szinte mindennap látni, hogyan romlik az állapotom...az kegyetlen dolog.

Nem akart megállni sosem egy orvos véleményénél...hát keresett egy másik dokit.

Többek ajánlására, Dr. Muka Péter Pál állatorvost kereste fel. Ezen a héten, pénteken voltunk nála.

Újra kellett röntgenfelvételeket készíteni, majd alapos vizsgálat után, elmondta a diagnózist és a lehetőségeket.

3 eshetőség jöhet szóba:

- továbbra is gyógyszerekkel kezeljük a tüneteket (időhúzás csak)

- combcsontfej reszekció

- később csípőprotézis

Nos, kizárásos alapon a középső lehetőségre esett a választás, miután meghallgattuk az összes módszer előnyét és hátrányát. Doktor úr mindent alaposan elmondott, felhívta dolgokra Gazdiék figyelmét és lehetőséget adott nekik a döntésre.
Nagyon hirtelen meg is született a döntés, majd időpontot kértek...olyannyira hamar, hogy ma megyünk újra Gödre, műtétre !!!
Nem érdemes ezt tovább halogatni. Ez a betegség, izomsorvadással jár és minél több izom van még a dp-ás lábamon, annál jobban tudom használni a lábam műtét után.

A lényege: ez egy fájdalom megszüntető módszer, műtét után (ha minden jól megy), soha többé nem lesz már fájdalmam és teljes életet élhetek. http://www.diszplazia.hu/15.html Itt olvashatjátok el, mi a lényege ennek a beavatkozásnak és hogy mivel is jár.

A teljes gyógyulási idő, 3 hónap, ezalatt mozgatnom kell majd elég sokat a lábam, így fizikoterápiára is járnom kell valószínűleg, ám abba beletartozik az úszás is, ami azért öröm az ürömben...

Gazdi nagyon kivan...próbálja magát összeszedni, hogy teljes erejével ott legyen mellettem, de látom rajta, hogy nagyon nehéz neki. Azt mondta, annyira jókat mondtak erről a műtétről, hogy el sem meri hinni, hogy örökre megváltozhat az életem és olyan kutyus lehetek, mint akármelyik másik, egészséges négylábú társam.
Az maga lenne a csoda, ha sikerülne!!! Nagyon bízunk benne, hogy minden rendben lesz és támogatjuk egymást, hogy mindketten bírjuk ezt lelkileg!

Most jó pár fotózás és bemutató kimarad és sajnos a gyerekekhez sem tudunk menni egy ideig, de ígérem, ha jól leszek, sok szuper dologról fogunk nektek beszámolni. :)

WOW!!! :D

Pontosan 2 éve, hogy a Jézuska betoppant Velem Gazdiékhoz (2010.12.13) !! :)

Akkor is kicsit hamarabb jött, mint szenteste és idén sem történt ez másként... :D

de ma Én kaptam meglepetést... :)

Egy kis összeállítással szeretnénk Nektek kedveskedni! :)

Egyesületünk segítőkutyái és gazdijaik mindennapjaiba kukkanthattok bele.

Jó szórakozást kívánunk! :)

Exclusive fotózás :)

Múlt héten, péntek reggel Gazdi lázas készülődésben volt, hiszen a Magyar Távirati Iroda felkért minket egy, a segítőkutyák munkáját bemutató fotózásra. :)

Fotó: Bruzák Noémi, MTI

A Lurdy házban, valamint egy lakásban (valós élethelyzetekben) mutathatta be Kuku (hallássérült segítő) Joya és Cooper (mozgássérült segítőkutya) , hogyan is könnyítik meg egy sérült ember mindennapjait a négylábúak. :)

Nekem és Riszának, mint terápiás kutyáknak nem adódott olyan helyzet, amiben a mi munkánkat szemléltethettük volna, de rólunk egyéb képek készültek, amiért még egyszer köszönet Bruzák Noéminek, az MTI fotósának. :)

A hangulat is szuper volt és örülünk, hogy ott lehettünk! :)

Fotó: Bruzák Noémi, MTI

Természetesen ma ellátogattunk a kis csoportunkhoz. :)

Több és jobb képek hamarosan...

Hazafelé pedig élveztük Gazdival a frissen hullott, ropogós havat. :)

Terülj-terülj! :D

A képen egy -számomra sikeres- zabpelyhes zacskó nyitás eredménye látható. :D

Újra szombat, tapasztalatok gyűjtése.

...és újra suli.

A "bójás feladat" közben. :)

Túl sok kedvem nem volt most ehhez a gyakorlathoz, de Gazdi tudja, hogy az ilyen típusú feladatok tanulását Nekem nehéz is elsőre szabadban kezdeni, mert mindig jobban érdekelnek a szagok, a botok, még a fűszálak is. :D

A feladat lényegét megértettem és ez Gazdinak most bőven elég volt. :)

A sulit élvezem, sokat tanulunk és ezt mindig hasznosítjuk is a mindennapjaink és munkánk során. :)

Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a kutyasulit, hisz nagyon érdekes dolgok kiderülhetnek ki Négylábú és Gazdija közötti kapcsolatról, együttes munkájukról és persze nagyon fontos az idegen kutyák közötti szocializáció.

Nekem sok kutya között nehéz a fenekemen maradni. Ez a suliban bukott ki és nagyon örülünk, hogy így történt, mert látjuk mire kell gyúrni. :)