2012. április 26., csütörtök

Kincset halásztam ;)

Hát, az úgy történt... :D

Ma Egerben hétágról sütött a nap, így Gazdival nagyon sokat voltunk a szabadban. Második sétánk során ellátogattunk a kutyafuttatóra labdázni, ugyanis nálunk volt a lila, tüskés lasztim. Igazából azt minden sétánkhoz visszük, kivéve a késő estihez. Szóval...lementünk sétálni, fényképezni és játszani.
Egészen leszaladtunk a patakpartra, gondolván, hogy ott több rovar van, amit Gazdi fotózhat. Igen, ám csakhogy Velem nem könnyű az ilyesmi, mert mihelyst feltűnt egy kamerának pózoló alany, Én természetesen rögtön ott teremtem és vagy ráültem :D vagy megettem :D vaaaagy lelöktem a fűszálról Gazdi hatalmas örömére. :))
Így a vízparton bogárkákat és pókokat nem (csak nektárt szívogató méhecskéket még a házak előtti füves részen), ám Engem annál inkább lencsevégre tudott kapni a vízben.
Igen, a patakban! Elvileg ugye nem mehetek bele, de ez a partszakasz elég tisztának tűnt, így Gazdi bedobott nekem egy botot. A bot lesüllyed, így szó szerint kihalásztam azt. Nagyon élveztem, hogy végre azt csinálhatom, ami igazán Én vagyok. :))
No, de a kincs, mégsem ez volt! Hanem...miután megtaláltam a fát a patak alján, indultunk is vissza, fel a futtatóra. Mentünk, mendegéltünk a patakpart "feljáró" irányába, mikor is Gazdi nagy ujjongva szólt Nekem. "-Queen!" "-Queen! Nézd már mi van ott, labda!" - és egyre csak a víz felé mutogatott. Nem is értettem, hisz nemrég jöttem ki belőle...a lényeget meg nem láttam, "-Milyen labda?"- csak álltam értetlenül.
Aztán ezt észlelvén Gazdi, újra bedobta a fát a vízbe. Ezt szemmel követtem, aztán lábbal is -egyből utána eredtem. Mikor odaértem vettem csak észre egy sárga labdát a vízben, a fa ott volt szorosan mellette és Én ekkor már csak a labdát hoztam ki. 
Gazdi nagyon megdicsért, hogy mennyire ügyes vagyok, Én pedig roppant boldog voltam. :)
El sem akartam engedni, egyre csak vittem, a víztől minél messzebb. Felértünk ismét a futtatóra, Gazdi pedig elkérte az új, klassz labdámat. Odaadtam neki, ő pedig elolvasta rajta a feliratot: Hajító labda. 
Gyorsan ki is próbáltuk. Hát teljesen le voltunk nyűgözve! Nagyon messzire el lehet dobni és ha földet ér, még pattan is, amit imádok, mert még a levegőben el tudom kapni.


Sosem volt még ilyen gyönyörű, jó, erős anyagból készült speciális hajító labdám.

Gazdival el sem akarjuk hinni, hogy ilyen kincset találni manapság és hogy pont minket ért ez a szerencse, hisz épp ma vette észre, hogy a régóta meglévő, kedvenc, lila, tüskés labdámon már van egy lyuk.