Vakvezető kutyák világnapja

A "Mondjunk Mancsot!" Terápiás és Segítőkutyás Egyesület által szervezett programon mi is részt vettünk.

Jelképesen sétáltunk a városban egy kisebb távot, majd a főtéren az érdeklődők kipróbálhatták, hogy milyen bekötött szemmel, fehér bottal, majd segítőkutyával közlekedni.

A program nagy élmény volt számunkra Gazdival, mind ketten élveztük. Az alkalmi vak emberek vezetésében mi is segédkezhettünk.

Most először volt komoly együttes munkánk Gazdival és nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy jól ment. :) Még a képzésem nem indult el, ezért is nagy szó az nekünk, hogy ennek ellenére ügyesen dolgoztunk. :)

Gazdi ugyan tudja a képességeimet, de azért izgult persze, hogy minden rendben menjen.

Mikor hazaértünk nagyon megdicsért és elmondta mennyire büszke Rám! :)

Szuper volt a mai nap! :)

Kincset halásztam ;)

Hát, az úgy történt... :D

Ma Egerben hétágról sütött a nap, így Gazdival nagyon sokat voltunk a szabadban. Második sétánk során ellátogattunk a kutyafuttatóra labdázni, ugyanis nálunk volt a lila, tüskés lasztim. Igazából azt minden sétánkhoz visszük, kivéve a késő estihez. Szóval...lementünk sétálni, fényképezni és játszani.

Egészen leszaladtunk a patakpartra, gondolván, hogy ott több rovar van, amit Gazdi fotózhat. Igen, ám csakhogy Velem nem könnyű az ilyesmi, mert mihelyst feltűnt egy kamerának pózoló alany, Én természetesen rögtön ott teremtem és vagy ráültem :D vagy megettem :D vaaaagy lelöktem a fűszálról Gazdi hatalmas örömére. :))

Így a vízparton bogárkákat és pókokat nem (csak nektárt szívogató méhecskéket még a házak előtti füves részen), ám Engem annál inkább lencsevégre tudott kapni a vízben.

Igen, a patakban! Elvileg ugye nem mehetek bele, de ez a partszakasz elég tisztának tűnt, így Gazdi bedobott nekem egy botot. A bot lesüllyed, így szó szerint kihalásztam azt. Nagyon élveztem, hogy végre azt csinálhatom, ami igazán Én vagyok. :))

No, de a kincs, mégsem ez volt! Hanem...miután megtaláltam a fát a patak alján, indultunk is vissza, fel a futtatóra. Mentünk, mendegéltünk a patakpart "feljáró" irányába, mikor is Gazdi nagy ujjongva szólt Nekem. "-Queen!" "-Queen! Nézd már mi van ott, labda!" - és egyre csak a víz felé mutogatott. Nem is értettem, hisz nemrég jöttem ki belőle...a lényeget meg nem láttam, "-Milyen labda?"- csak álltam értetlenül.

Aztán ezt észlelvén Gazdi, újra bedobta a fát a vízbe. Ezt szemmel követtem, aztán lábbal is -egyből utána eredtem. Mikor odaértem vettem csak észre egy sárga labdát a vízben, a fa ott volt szorosan mellette és Én ekkor már csak a labdát hoztam ki. 

Gazdi nagyon megdicsért, hogy mennyire ügyes vagyok, Én pedig roppant boldog voltam. :)

El sem akartam engedni, egyre csak vittem, a víztől minél messzebb. Felértünk ismét a futtatóra, Gazdi pedig elkérte az új, klassz labdámat. Odaadtam neki, ő pedig elolvasta rajta a feliratot: Hajító labda. 

Gyorsan ki is próbáltuk. Hát teljesen le voltunk nyűgözve! Nagyon messzire el lehet dobni és ha földet ér, még pattan is, amit imádok, mert még a levegőben el tudom kapni.

Sosem volt még ilyen gyönyörű, jó, erős anyagból készült speciális hajító labdám.

Gazdival el sem akarjuk hinni, hogy ilyen kincset találni manapság és hogy pont minket ért ez a szerencse, hisz épp ma vette észre, hogy a régóta meglévő, kedvenc, lila, tüskés labdámon már van egy lyuk.

...és akkor a vasárnap...

Várlátogatás. Méghozzá a siroki várban voltunk. Itt már jártunk régebben, ám akkor még kisebb, kb. 15 kg lehettem. Ez azért fontos információ, mert a várban van egy rész, ahová egy meredek, fa lépcsőn lehet feljutni és akkoriban még azt a részt is tudtunk látogatni, hisz Gazdi felbírt vinni engem azon a bizonyos lépcsőn, ám ez idén már nem jött össze neki, így most a teljes vársétát kihagytuk.

Ám ezen kívül is sok gyönyörű képződmény és fantasztikus táj fogadott minket. :)

Megkésett bejegyzés

Úgy ám, hisz már csütörtök van, viszont még a hétvégéről írunk. :P

Tehát hétvégén, szombaton kicsit a környéken barangoltunk Gazdiékkal. Kimentünk a patak menti Bükk-sétányra, ahol már régen jártunk.

Engem persze a labda érdekelt mindenek felett, de örültem annak is, hogy végre hétvége és mehetünk hárman nagysétára.

Kullancs

Épp tegnap olvastuk Milka és Marcipán blogjában, hogy Marcipánban volt egy kullancs a napokban. Sajnáltuk is szegényt, átéreztük a problémáját, mert mi is szenvedtünk már ezektől a parazitáktól.

Ma reggel Gazdi ahogy simogatott, megakadt az ujja a fülem tövében. Hát Én is hazahoztam egy vérszívót. :(

Sajnos Én már rutinosnak számítok ilyen téren, így pisszenés nélkül és türelmesen vártam, míg Gazdi kiszedte belőlem. Szépen kijött a feje is, szerencsére nem volt gond.

Gazdi megfigyelés alatt tart pár napig, mert ahogyan Lilla is írta, lehetnek utaló jelek arra, ha fertőzött lett volna a kullancs.

Patakszezon

Mióta klassz idő van, már kétszer voltam patakban. Persze ezt csöppet sem büszkén mondom, mert Gazdi mindkétszer megdorgált érte, hisz szerinte még koránt sem olyan "meleg" a vize, hogy ne fázhassak meg.

Nem is tudom mi lesz nyáron, ha már most oly jól esik lubickolni benne. 

Ezek után Gazdi biztosan résen lesz legközelebb, így be kell látnom, hogy tényleg nem vezet jóra, ha mindig beleszaladok, hisz még piszkos is sajnos.

Üdv Nálunk!

Gazdi nagyon szeret hobby&kézműves műhelybe járni.

Szereti a saját készítésű fülbevalókat, nyakláncokat, karkötőket, kitűzőket...stb. Illetve, az egyszerű és nagyszerű kézzel készített tárgyakat, díszeket, használati cikkeket.

Saját használatra is készít magának és ajándékozni is szokta ezeket.

Most egy fából kivágott kutyafejnek nem tudott ellenállni... :) Azt mondja, szerinte hasonlít Rám és milyen mókás lenne, ha ez a kutyusfej fogadná a vendégeinket.

Ugyan még az üdvözlégy táblácska hiányzik, de Gazdi máris kiakasztotta az ajtóra és nagyszerűnek találja a kis díszünket, ugyanis a fa (amiből készült) alapszíne sárgás, ami már kapásból nagyszerű, a szemeket és az orrot feketére festette, a nyelvét pedig rózsaszínre, hogy minél élethűbb legyen. :)

Nos, Nektek hogy tetszik? :)

Macskás élmény

Macskával testközelből még csak lakásban találkoztam, a szabadban még sosem.

Na, de valamelyik este Gazdival éppen sétálni indultunk. 

Ahogy kiléptünk a lépcsőházból úgy szaladtam a fűre, mint aki macskát látott. :D Valóban így is volt, tényleg ott feküdt a téren egy nyávogós szőrmók. Másodpercek töredéke alatt ő is észrevett engem és heves hajszába kezdtünk.

Ő előttem, Én utána szélsebesen. Nem nagy távot tettünk meg, ugyanis a cica számomra váratlan módon felszaladt egy fára. Ott ücsörgött egy darabig, mire mondta Gazdi, hogy inkább menjünk egy kört, had jöjjön le és menjen a dolgára szegény.

Szegééény??!! Kérdem Én. Jó kis játszótársam lehetett volna, ha ő nem veszi komolyan ezt a kis kergetőzést. 

Ám hallottam már róla, hogy ezek a kényes négylábúak a szabadban elég bizalmatlanok Velünk, kutyákkal szemben, így gondolom ő sem volt kivétel, ezért is szaladhatott el.

Még az is lehet, hogy ha nem kell bevennem egy kanyart rohanás közben, utol is értem volna. :P

No, mindegy, hátha majd egyszer ez is összejön! :)

Labda baki

Gazdi épp arról szeretett volna videót készíteni, hogyan megyünk át a zebrán. Igen ám, de Én vittem a számban a labdámat és mikor megálltunk a járda szélén, ledobtam azt. Nos, néha előfordul, ami most is, a lasztim majdnem kigurult az útra. Így ezt a kis akciót is láthatjátok a videón, de azért a lényeget ne tévesszétek szem elől: parancsra azonnal megállok! :)

Magabiztosan sétálhatunk akárhol Gazdival póráz nélkül, hisz már jól összeszokott páros vagyunk. :)

A szél fújása időként hallatszik, azért elnézést kérünk!

Az igéző

A fekvőm...

...nem vált be sajnos. :(

Egy mérettel lehetne nagyobb és...és ebben tényleg nem tudok úgy feküdni, ahogyan Én szeretnék.

Hol a lábam, hol a fejem lóg ki...valahogy nem kényelmes. Nem is szoktam benne feküdni, Gazdi ezért is lerakta vissza a plédemet, amin eddig is feküdtem, mert a fekvő helyett, inkább a követ választottam. 

Ezt pedig számomra kényelmetlennek ítélte, így visszaálltunk a régi alvóhoz. :)

Húsvét

Egyik nap Debrecenben. :) 

Tegnap megérkeztünk Gazdi szüleihez. Mint mindig, megint jó volt kicsit kimozdulni otthonról és a régen látott családdal lenni. :) 

Másik nap otthon, Egerben. :)

Hisz ma már megyünk is vissza, másik haza. A kis családunk együtt tölti húsvét legalább második napját, ahogyan az egész hétvégét kellett volna, no de, már ennek is örülünk persze.

Sokat játszottunk és pihenni is volt ideje Gazdinak. Azt mondja, hogy már rá is fért ez a kis lazítás, hisz sokat kellett tanulnia mostanában, ami jövőhét után folytatódik tovább.

Én a legfárasztóbb napjain is felrázom persze, sosem telepszik rá dolgai sokaságának súlya, éppen ezért ritkán érzem meg, ha túlterhelt.

ApaGazdival újra együtt vannak! Ennek is köszönhető Gazdi lelkiállapotának javulása, teherbírásának növekedése, ezáltal a sulira is jobban tud koncentrálni, komolyabban is veszi.
Valami diákmunkát is vállalt, hogy minél jobban menjen Nekünk és kihasználjon minden lehetőséget, hogy lefoglalja magát, illetve szerezzen némi munkatapasztalatot más területen is, mint ami a szakmája.

Ígérte, hogy ezt nem fogom megérezni, igyekszik továbbra is sokat lenni Velem és újra tanítgatni Engem. :)

Fekhelyem

Kicsi korom óta pléden fekszek. Ez igazán kényelmes, puha, gyapjú anyagú és méretemnek is megfelelő alkalmatosság. Lehet nagyokat nyújtózni rajta, háton vagy hason is, lelógva aludni rajta vagy akár összekucorodva.

Ám Gazdi régóta szeretne Nekem egy igazi, talán jobban biztonságot nyújtó fekhelyet, ezért anyukája megajándékozott egy naagy műanyag, magas oldalú "teknővel". 

Még nem láttuk, mert Debrecenben van, csak arra vár, hogy elhozzuk ami hétvégén meg is fog történni.

Gazdival reméljük, hogy tetszeni fog és könnyen megszokom, hisz ebben a korlátozott hely miatt, tanulni kell a  pózokat felvenni.

Adó 1%

Kedves Ismerőseink, Blogolvasóink! 

Szeretnénk felhívni a figyelmeteket a 

"Mondjunk mancsot!" Terápiás és Segítőkutya Közhasznú Egyesület 

kitartó munkájára és fontosságára!

Kérünk titeket, hogy amennyiben lehetőségetek van rá, adótok 1%-ával támogassátok őket!

http://mondjunkmancsot.info/koezhasznusag/ado-1.html

Mi is náluk tanulunk! :)

Idei felkészülés

Gazdi beszerezte az idény első félévére szóló kullancs- és bolha elleni nyakörvemet. Ez egy igazán egyszerű és olcsó termék, ami Nekünk már tavaly is bevált- elég látványosan megölte a bolhákat, sőt még halott kullancsot is találtunk e nyakörv alatt- így Gazdi szerint ne kockáztassunk, maradjunk ennél a nyakörvnél. 

Konkrétan, ez a DUOBAND 2in1 márka, ami még bőr- és szőrtápláló is egyben.

Szőrhullásom (főleg vedlés miatt) ellen pedig, Gazdi anyukája vásárolt Nekem olajat (LupoDerm). Ez kifejezetten cicák, kutyák és lovak számára használatos készítmény, mely táplálja a szőrhagymákat és gátolja, csökkenti a szőrhullást, lerövidíti a vedlés időtartamát. 50 napi adag van egy üvegcsében és az íze sem rossz, mert nem fontos az ételemre önteni, magában is befetyelem. :)

Gazdi elég nagy reményeket fűz ehhez az olajhoz, de visszajelzést még csak az eladótól hallott, akinek természetesen az a dolga, hogy minél jobbakat mondjon, ám tényleg sosem lehet tudni, hátha beválik és kisebb mértékben hullatnám a bundám.