2011. október 6., csütörtök

Pótcselekvés

Soha ilyet még nem csináltam, ám nem tehetek róla, jön magától. Mióta Gazdi suli mellett még lovakat is gondoz (időszakosan), tényleg kevés ideje jut Rám. :( 
Ezt eddig is tudta, de hogy ennyire nehezen élem meg, azt nem. Abból jött rá, hogy míg nincs itthon, Én szépen megrágok dolgokat. Jelzem, ilyet kb. 4 hónaposan csináltam. Most zoknikat, a pálmát, az etetőim alátétét kóstolgatom a játékom helyett.
Gazdi teljes mértékben meg van róla győződve, hogy nem unalmamban csinálom ezeket, hanem a hiánya kínoz. 

Elhatározta tehát, hogy megoldást talál a problémámra. Arra jutott, hogy amikor csak tud, elvisz magával például a suliba. Eddig nagyon tartott ettől, nehogy valakivel elsétáljak, valaki ellopjon vagy olyat etessen Velem, amit nem kellene, de egyik kedves ismerősünk, Kapaló Éva is néha elviszi magával iskolába négylábú társát, ha csak egy előadása van például, ha nem sokáig marad, eddig gond még nem volt ebből.
Kevés nap van ilyen Gazdinak, de máris több időt lehetünk együtt. Továbbá, össze fog szoktatni az almári kutyákkal, hogy oda is magával vihessen.
Ez már óriási előrelépés lenne, afelé, hogy sokkal többet lehessünk együtt. 
Meglátjuk majd hogyan működik az ötlete, reméljük megvalósítható és minden rendben lesz ezután! :)