Esti városnézés

Gazdi ma egész nap nagyon elfoglalt volt. Ám estefelé épp a városban akadt dolga és örömmel közölte, hogy mehetek vele. Oly régen voltunk már sok ember között, betondzsungelben, hogy kíváncsi is voltam, hogyan zajlik az éjszakai élet.

Nos jó hosszú sétára sikeredett. Gazdi miután elintézte a dolgát, úgy döntött, hogy a jó időre való tekintettel nézzük meg a nevezetességeket.

Voltunk a Dobó téren, a Bazilikánál, a Főiskolánál, a sétáló utcán és láttuk a várat is. Este különösen szépek a kivilágított épületek.

Már nem vagyok annyira kíváncsi a járókelőkre, mint kisebb koromban, ám még azért néha előfordul, hogy egy egy kétlábúval barátkoznék. Alapvetően Gazdi szerint nagyon ügyesen közlekedek sok ember között is és ennek felettébb örül. A sétát élveztem, szeretem a nyüzsgést.

Kárpótlás ez a délutáni gaztettemért, hisz felborítottam egy nagy cserépben lévő Yukka pálmát, aminek a földje szépen elterült a padlószőnyegen és még a leveleit is megcsócsáltam...

Újdonság még nekem, hogy virággal élek, így jó hecc volt megkóstolni és kipróbálni, hogy mit is lehet vele kezdeni.

Gazdi nem haragudott túlságosan és a fegyelmezett városi viselkedésemmel pedig le is kenyereztem, ahogy kell. :)

Arnoldról!

Jelentem, Arnold megtalálta álmai házát, udvarát és Gazdiját !! :)

Mindezt Gazdi mesélte nagy lelkesedéssel és hatalmas mosollyal az arcán. :)

Arnold egy családi házba költözött 3 kutya, 2 cica és 2 ló mellé. Udvaron lakik, ám néha bemehet a házba is, amit nem igazán használ ki, mert állandóan csavarog :D Hazajár enni este és reggel, kb. ennyit van otthon.

Ám látszik rajta a boldogság és a nyugalom. Újra élheti a szabad életet, nincs tapéta, falak, erkély...csakis az erdő, a többi állatka és egy fantasztikus Gazdi, aki mindezt biztosítja neki.

Én is kifogok majd menni hozzá meglátogatni és megismerkedni a többi lakóval :)

Íme képek is róla :)

Hétvégi pesztra

Hétvégén (szombat, vasárnap) Gazdi búvártanfolyamon volt, ahová sajnos nem kísérhettem el.

Ám így sem szomorkodtam, hisz Anett felajánlotta, hogy ő nagyon szívesen vigyázna Rám, hiszen Luival úgyis imádjuk egymást.

Gazdi jónak találta az ötletet, ám voltak kétségei is, mivel idegen helyen még nem voltam nélküle tartalmasabb ideig, ám gondolta, hogy Luival tényleg jól elleszünk. Nos, így is lett. :)

Szombaton korán reggel, már náluk voltunk. Gazdiék megbeszélték, amit kellett, majd búcsúzott Tőlem és már ment is. 

Anett még visszafeküdt kicsit aludni, hisz tényleg korán volt még és megkért minket, hogy tegyük mi is ezt.

Mi pedig annyira szófogadóak voltunk, hogy minden hezitálás nélkül Lui felugrott az ágyra Gazdijához, Én pedig az ágy mellett szunyókáltam.

Majd mikor eljött a séta ideje, felkerekedtünk és egymás mellett, pórázon gyönyörűen haladtunk, mikor lehetett példamutatóan játszottunk, botot rágicsáltunk. Lakásban is szépen viselkedtünk.

Így telt el a két nap. 

Vasárnap este Gazdi jött is értem, ahogy megígérte. Nagyon örültünk egymásnak. :)

Egy kis szeretgetés után, Anett mesélni is kezdett Gazdinak, hogy semmi gond nem volt Velem. Igazán jól nevelt és okos, ügyes kutya vagyok. Gazdi nagyon büszke volt Rám és örült neki, hogy minden rendben volt :)

Anett mondta, hogy legközelebb is nagyon szívesen vigyáz Rám,  ha Gazdinak elfoglaltsága akadna. :)

Én pedig szívesen megyek is hozzájuk! :)

Suli

Gazdinak nagy bánatomra, megkezdődött az iskola. 

Az órarendjét, természetesen engem figyelembe véve állította össze, ám akárhogy is nézzük kevesebb ideje jut Rám mostanában. Megértem Én, hisz ez most neki a "munkahelye" és nagyon fontos, hogy megállja a helyét.

Nyugodt természetemnek köszönhetően jól viselem ezt az időszakot és amúgy is megígérte Gazdi, hogy mindent megtesz azért, hogy több időnk jusson egymásra. Hiszek neki! :)

Hétvége

Debrecenben voltunk! Legutóbb körülbelül két hónapja jártunk nagyiéknál, így a szokottabbnál is izgatottabb voltam megérkezéskor :) Főleg a finom falatok és a sok játszás miatt szeretek náluk lenni, nah és mert mindig nagyon kedvesek Velem.

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy három ilyen család is van, ahol mindezt megkapom :)

Egy egy ilyen hétvége után, haza sem akarok jönni, akárcsak a kétlábú gyerekek :))

Ám mikor hazajövünk, két napig szinte csak alszok, van mit kipihenni :)

hazaérkezve a liftben :)

Igen, jól látjátok cica Wc is van a csomagok között. Arnold hazajött :)

Sajnos csak addig, míg megfelelő gazdit találunk neki, aztán elköltözik.

ApaGazdi még mindig allergiás szegény Arnoldra, így nem maradhat már velünk. Gazdi nagyon szomorú emiatt, de nem tud mit tenni :( 

Mindenesetre most mind ketten boldogok és ezt jó látni :)

Almázni jó!

Ha a "futtatón" megszomjazik valaki, még mindig lehet találni finom almákat :)

Izgalmas vasárnapunk.

ApaGazdi kitalálta, hogy szeretné, ha elmennénk hárman kirándulni valahová, hiszen az idő remek volt tegnap.

Erre nem lehet nemet mondani, így várta az ötleteket, ami az útirányt illeti.

Gazdinak régi, nagy vágya volt eljutni Veresegyházra, a medve- és farkasotthonba, valamint javasolta, hogy ha már Budapest közelében leszünk, akkor jó lenne ellátogatni Esztergomba, hiszen gyönyörű épületek és táj várja az oda érkező turistákat. Nos, ez számunkra is csábító ötletnek bizonyult. Útnak indultunk.

1,5 óra elteltével megérkeztünk Veresegyházra. Hamar megtaláltuk az otthont, hisz végig a főúton macifejes táblák vannak kirakva, mutatva az irányt. 

Szép, zöld, erdős területen várják a látogatókat mackók, farkasok, mosómacik és ormányos medvék.

Őszintén szólva, nem tudtam mire számíthatok, hisz medvét legfeljebb plüss játékként láttam, az aranyos volt...

Amikor megláttuk a naagy barna medvéket....elállt a lélegzetem is. Egy erős drótkerítés és belülről két szál villanypásztor választott el minket a vadállatoktól. Számomra azok voltak, hisz óriási termetük, mancsuk, nyelvük, foguk és szőrük nagyon ijesztő volt.
A kerítés előtt már kb. két méterrel hátrálni kezdtem. ApaGazdinál volt a pórázom, ő próbált- számomra gyors tempóban- rávilágítani, hogy ezek az óriások, voltaképp békés macikák és nem is tudnak kárt tenni bennünk. Nah, ennek az lett a vége, hogy elkezdtem vicsorogni és morogni félelmemben. Ekkor Gazdi vette át a pórázt, majd szééépen lassan, beszélve hozzám és simogatva, óvatosan közelített velem a kerítéshez. Ez már nagyobb biztonságot adott, ám látszott rajtam a félelem. A szaguk sem olyan volt a medvéknek, mint amihez Én hozzá vagyok szokva. Nekik vad szaguk van! Ilyen még nem is éreztem...
Kis idő elteltével már éreztem, hogy Gazdi tudja mit csinál és nekem Ő soha nem akarna rosszat, így bízva benne, közelebb mentem a macikhoz, főleg, mikor már azok odébb mentek :D Mert, hogy elég sokan voltak.

Nah, innen tovább indultunk a farkasokhoz. Ez már számomra jobban hangzott, hisz az ősimről van szó :D
Így egyáltalán nem is tartottam tőlük. Ugyan így, ők is elkerített részen voltak és gondoltam odamegyek a kerítéshez köszönni.
Mint kiderült, ez nem volt túl jó ötlet, mert ők kőkeményen védik a saját területüket és ezt éreztették is Velem olyan formában, hogy nekimentek mellső lábakat kinyújtva a drótnak, közben vicsorogtak.
Eleinte nem gondoltam, hogy ez nagy veszélyt jelenthez számomra, ám később rájöttem, hogy Én csak préda vagyok és itt nem lesz egymás szaglászása...orrbedugás a kerítésen...
E felismerés után, már annyira nem is akartam velük lenni.

Hát ennyit az ősökről, mentünk tovább :)

Jöttek a mosómacik. Én már tőlük is tartottam ezek után. Megnéztem őket, de ennyi. Gazdi mondta, hogy tőlük már semmiképpen nem kell tartanom. Nekik is vad szaguk van ugyan, de nagyra nőtt cica méretével büszkélkednek csupán.
Mellettük lévő udvarban ormányos medvék kutakodtak, de sajnos messze voltak, nem sokat láttunk belőlük, csak két égbe mutató csíkos farkat :)
Majd lassan körbeértünk az otthonon, még búcsúzóul megnéztük a medvéket, majd indultunk az autóhoz.
Mellettünk parkolt egy kicsi autó és ApaGazdi észrevette, hogy benne két tyúk várakozik szabadon és nagyon lihegnek. Árnyékban állt az autó, de 40 fok, ha nem volt az autóban, akkor egy sem. Aztán láttunk még a csomagtartójában ládába zárt kacsát is, ő is majd meg fulladt már.
Természetesen szóltunk a portán, hogy mit láttunk, de azt mondták, hogy ha pajszerral mennének az autónak (nincs hangosbemondó), akkor fel lehetne minket jelenteni, hiába állatkínzásról van szó, mi járnánk rosszabbul. Sajnos ez még a "jobbik" eset is, volt már olyan a portás úr elmondása szerint, hogy gyereket zártak be így a járműbe órákra, kánikulában.
Azért elmondtuk neki a rendszámot és az autó típusát, gondolom, rápirítanak majd, ha távozik.
Fájó, hogy ilyen emberek vannak!

Nos, indultunk tovább Esztergom felé. Útközben kitalálták Gazdiék, hogy jó lenne bemenni Szentendrére, mert gyönyörű város folyóparttal. Úgy is lett.
Lementünk a Duna partra. Nem is Én lennék, ha nem fürödtem volna egyet (bele is pisiltem :D ), de Gazdiék nem bánták, mert rekkenő hőség volt. Majd elmentünk korzózni kicsit. Ettünk lángost és palacsintát.

 Az utunk Esztergomba vezetett tovább. Felmentünk a bazilikához, majd átmentünk Párkányba is.

 

Esztergom csodálatos város. Tele építészeti remekművekkel és természet csodáival :)
Itt kakáltam a szép parkban :D Ezt azért nem minden kutya mondhatja el magáról és a Dunába pisilést sem :D
Egy dunai partszakaszon Gazdiék megnézték a naplementét, Én addig bohóckodtam, pancsoltam, még a parton, egy szárcsa meg is ijesztett a vízből. :D Úgy lopakodott mellettem, hogy észre sem vettem, csak már mikor teljesen közel jött. :)

Nagyon érdekes, tanulságos (medvék, farkasok) és mozgalmas napunk volt tegnap.

Sok ilyen és ehhez hasonló napot kívánok négylábú barátaimnak! :)

Hód üzemmód

Még mindig odáig és vissza vagyok a fadaraboktól. Mikor mekkora akad horogra...
Ma már megküzdöttem egy ekkorával:

  Gazdi néha elképedve nézni, mekkora darabokat bírok el és még szaladok is velük.

Igaz barátság!

Még, hogy nincs fiú-lány barátság... mi Luival ezt cáfoljuk. Imádjuk egymást és ha csak tehetjük találkozunk :)

Többnyire esténként szokott ez megvalósulni, amikor ráér mind a két Gazdi.

Képzeljétek el! Lui nagyon szeret a patakban fürödni és szerencsére nem is beteg tőle sosem. Nekem ugyebár meg van tiltva, ám ha Luival vagyok még ez sem érdekel. Ha Ő lemegy pancsolni, tuti biztos, hogy utána rohanok, ilyenkor Gazdi szava sem jelentős. Mellette elfelejtem a tiltást és jókat ugrálunk a vízben. Mikor aztán feljövünk, Gazditól szoktam kapni egy-két tarkónbőr húzogatást, de ez sem hat rám. 

Ha úgy van, ismét megteszem és szaladok Lui után :P Ám ha más ebbel vagyunk, jól viselkedem.

Tudom Én, hogy Gazdi örül, ha boldog vagyok, de jobban félt annál, nehogy beteg legyek megint.

Lui pedig...ha Anett (a Gazdija) más kutyát simogat, akkor nagyon féltékeny tud lenni, odamegy és eltolja a betolakodót. 

Én vagyok az egyetlen négylábú, akinek hagyja, hogy Anettel legyen, hogy simogasson. Egyedül Nekem szabad azt, amit másnak nem, így azt hiszem a kellő bizalom meg van kettőnk között és ez a barátság nem múlhat el :)

Gazdi szerint mindenkinek látni kéne azt a boldogságot, ami mindkettőnk arcára kiül, mikor meglátjuk egymást. 

Az mindent elárul :)

Tegnap Lurkó is csatlakozott hozzánk.

Itt éppen igyekszem Luitól elvenni a labdáját, Lurkó meg csak próbálja velünk felvenni a tempót :)

Hát igen...a kis törpe van, hogy nem száll le Luiról, pedig Ő is kan :P

Lefáradva mindenki

Ma este hárman játszottunk. Lui, Danny és Én. Jó kis csapat ez... :))

Fárasztottuk egymást rendesen :)

Ma már bandáztam. :)

Mindig jó, ha sok, vidám, különböző méretű és mentalitású négylábú összetalálkozik :))

Szombati kirándulásunk :)

Azt mondták Gazdiék, hogy nagy valószínűséggel idén ez az utolsó hétvége, amikor még nyárias idő van.

Ezért is és mert régen kirándultunk már, elmentünk Sarudra, a Tisza-tóhoz 3-an.

 

Itt szabadstrandi részen voltunk (minden nyáron ellátogatnak ide Gazdiék és most már Én is), ám mivel szezon vége van, így bemehettem én is a fürdőhelyekhez.

Fürödtem nagyokat, rohantam a vízbe dobott fáért, kacsákat kergettem, kicsit búvárkodtam, flakont rágicsáltam, napoztam és volt, hogy jól lefröcsköltem Gazdiékat, akik eközben a parton pihentek :))

Jó móka volt, nagyszerűen éreztem magam. A víz hőmérséklete is és az idő is kitűnő volt. 

Jó pár órát eltöltöttünk a víz mellett, majd elmentünk egy étterembe. Gazdiék bőségesen megvacsoráztak, Én pedig, jól nevelt kutya módjára az asztal mellett aludtam. Nem zavart, hogy a mellettünk lévő asztalhoz is érkeztek vendégek és az sem, hogy itt is időztünk.

Ezután indultunk az autóhoz, mikor megpillantottunk egy kis, elkerített rácsos madárlakot. Közelebb mentünk- ekkor Én már nagy szaglászásba kezdtem-és kiderült, hogy gyöngytyúkok laknak itt. Csak úgy "csipogtak" és nézegettek minket. Pisiltem egyet és irány volt az autó.

Hazafelé úton aludtam, aztán itthon vacsoráztam Én is, majd újra elnyomott az álom :)

 

Boros flakon

Ha labda nincs, jó a boros flakon is ;)