Szomorú idő volt

Tegnap majdnem egész nap esett az eső. Ez engem egyáltalán nem szokott zavarni, ám Gazdit sajnos igen, ugyanis teljesen szétment a játszócipője, így papucsban kellett utánam bandukolnia a fűben. 

Nem voltunk túl sokáig lenn, éppen ezért. 

Ám így is szoktunk játszani, hogy legalább én kifáradjak. Labda- és bot visszahozás ilyenkor a feladatom.

Sajnos ma is esett az eső, csupa víz minden...

Várjuk már, hogy szárazság legyen és újra jó nagyokat tudjunk sétálni vagy azt, hogy Gazdi vegyen egy másik cipőt :)

Sokat, boldogat!

Boldog 8. hónapfordulót Queen! :)

A tegnapi nap folytatása

...úgy is lett. Lui nagyon örült a labdájának és persze Anett is. Ennek örömére levittem én is a labdámat és ma már játszottunk egy kicsit :)

Labda halászat

Tegnap Lui labdáját bevittem a patakba és sajnos bele is ejtettem. Mondta Anett, hogy ez volt a legtartósabb labda eddig, amit nem tudott szétrágni barátom, így Gazdival elhatároztuk, hogy mindenképpen kihozzuk onnan. Kaptunk egy jó ötletet, hogy talán, ha felmosónyélre erősítünk egy merőkanalat, akkor sikerülni fog :D Az volt a szerencse, hogy partközelben merült el a kis tömör gumilabda, így tényleg ki tudtuk halászni :)

Holnap már újra Luinál lehet, biztosan fog neki nagyon örülni :)

Az eszköz:
     A jutalom:

A fás történet

Tegnap este még egy nagyszerű játék után (amit közterületesek zavartak meg) Lui és Gazdija, Anett, hazakísértek minket. Találtunk egy fát, amitől nem tudtunk elszakadni, így úgy döntöttünk, hogy magunkkal visszük.

 Igen ám, de azon, hogy ki vigye, nem tudtunk megegyezni. Ezért együtt vittük hazáig :)

Luival

Ma, kora délután Luival rúgtunk ki a hámból. Rég játszottunk ilyen jót, örültünk is egymásnak nagyon :)
Ő is imád labdázni, fürdeni a patakban és szaladgálni, tehát a közös érdeklődésben hiány nincs :)

Lazulás...

Tegnap ismét fürdőztem. A legnagyobb melegben lementünk sétálni a szokásos kis házunk előtt lévő parkocskába, mert már soron volt a 2. lemenetel aznap és nem volt mit tenni...úsztam egyet ismét a patakban. Gazdi már nem félt, mert nagy vagyok és ebben a hőségben ő is jónak látja, hogy ha kedvem szottyan, akkor menjek és hűtsem le magam. Próbáltam árral merőlegesen is úszni, kisebb nagyobb sikerrel, úgyhogy nem soká már inkább a sekélyebb részt választottam.

Időközben, Arnold az erkélyen szellőztette, amit kell :D Ő meg ott szokott aludni mostanság, mert délután már nem süt a nap az erkélyre és madárcsicsergés, langyos szellő közepette nagyokat (egész délután) tud aludni.

Farágás nélkül nem múlhat el séta

Együtt !

Van, hogy együtt várjuk a jól megérdemelt reggelinket, vacsoránkat, van, hogy együtt alszunk és játszani is szoktunk együtt Arnolddal. 

Gyerekkori játékom "Nyuszusz", -akit még 2 hónapos koromban kaptam Gazdi szüleitől- még mindig a kedvenc rágicsám, ám inkább a "nyugicumim" :) Ha örülök, ha Gazdi leszid vagy erős izgalom ér, pl. jön hozzánk valaki...szóval majdnem mindig velem van és néha megengedem Arnoldnak, hogy ő is játsszon vele, persze csak a felügyeletem alatt. 

Igaz, "Nyuszusz" agya már kilóg és sok helyen lyukas és már olyan foltok is vannak rajta, amik nem jönnek ki mosással, de legalább tudom, hogy ezeket a sebeket nekem köszönheti, nem másnak, hisz én szeretetből szedtem szét :D

Viszont, ha legközelebb Debrecenben járunk, akkor elvisszük a játékszakértő varrónőnkhöz, aki újra nyulat farag "Nyuszuszból", ezzel is meghosszabbítva az életét és megkímélve engem az elvesztésétől. :)

Amikor Arnold egy gombóc :D

Sokszor olyan édesdeden tudok aludni- szokta mondani Gazdi,- hogy ha rám néz, akarva, akaratlanul, ő is álmos lesz. Olyan jókat szoktunk együtt pocolni a kanapén, hogy aki még nem aludt cicával, annak ki kell próbálnia. Általában, míg elalszok, addig dorombolok. Ez olyan nyugtató hatással tud lenni az emberre, hogy biztosan kipihent lesz ébredéskor. Ajánlanám ezt a fajta terápiát, főleg rosszul alvó embereknek. :)

Ki így, ki úgy :)

Ki pizzás dobozon várja a reggelit, ki szalmakalapban :D

Természet szépségei a házunk előtt

Tegnap előtti délutánunk szuper volt.
Első ízben megmártóztam a hűs patakban...- már ennek is örültem, mert rekkenő hőség volt és szükségét láttam strandolásnak- ahonnan egy kafa, műanyag boros flakont ki is hoztam Gazdi nem nagy örömére :)

Második élményünk az volt, mikor kiszagoltam egy fekete rigó fiókát. Erre aztán tényleg nem számítottam. :D Óriási lázban égtem mikor kapálózott a lábaim között és azt sem tudtam mit kezdjek vele, csak ugráltam felette és már éppen megakartam nyalogatni, szimatolni és talán zavaromban még képes lettem volna a számba is venni, mikor Gazdi rám parancsolt, hogy azonnal engedjem el !!! Láttam rajta, kicsit megrémült a látványtól, de még miután elengedtem meg is dicsért, hogy egyrészt ügyes voltam, hogy engedelmeskedtem és azért is, hogy megtaláltam. :)

Gazdi kikötött egy fához, míg megfogta és biztonságba helyezte a kis fiókát. Természetesen a rigómama látta, hogy hová került a csemetéje, így biztosan jó helyre került. Azért is volt fontos a biztonságos menedék, mert  épp fűnyírás volt, a kicsit pedig megsajnáltuk.

Próbáltunk volna még aznap lepkéket is fotózni, mert van belőlük jócskán a környéken, de persze azok is izgató hatással vannak rám, így Gazdinak nehéz dolga volt :D Egyet sikerült lencsevégre kapnunk, nem túl közeli és látványos fotó, de azért a mintáit jól látni :)

Reméljük, hogy a kis rigó szépen felcseperedik és ki tudja, még találkozhatunk is vele újra :)

Gazdi öcsikéjével

Dobd már a lasztit!!

Kutyatartás Egerben

Sajnos az eddigi városok közül (ahol laktunk) mondhatni, hogy Egerben a legnehezebb az ebtartás. 

Nehéznek mondom szándékosan, mert nagyon sok dologra kell odafigyelni és sajnos sok a rosszindulatú, kutyához nem értő ember. Aki egy 7 éves gyereknek (öcsémnek) azt mondja, hogy: 

"Vidd innen a kutyádat, ha már olyan nagytestű..." - és ez még a szebb verzió, arra nem lehet mit mondani. Sok bántást kaptunk már az elmúlt 3-4 hónapban Queenivel, amit jogosnak nem éreztünk.

Még májusban összetalálkoztunk Edi gazdájával és megtudtuk tőle, hogy lesz sajtótájékoztató az egri kutyatartással kapcsolatban és eldöntöttük, hogy ott a helyünk. Igen ám, de egy esténk volt, hogy Gazdi beszerezzen nekem szájzárat és mivel ez sajnos nem sikerült, így Gazdi kénytelen volt nélkülem elmenni. 

Ott volt az egyik állatvédő egyesület elnöke, a helyi tv, és az egyetlen kutyafuttatót üzemeltető tulaj.

Dióhéjban annyit, hogy Egerben egy legális kutyafuttató található, ahol mindenféle kötöttségek nélkül szaladgálhatnak a kutyusok. Ez a futtató a belvárosban van, ami Velem kb. fél órás sétát jelent oda és vissza. Ahol mi lakunk, azon a lakótelepen nagyon sok család él és állítólag 9.000 kutyát tartanak. Amelyik kutyus már idős vagy még kicsike vagy épp a gazdi koros már...azok mégis hogyan vigyék el odáig a kutyát? Még ha el is viszik valahogyan, akkor ott vannak egy fél órát és jöhetnek vissza. Vagy akinek nincs arra ideje, hogy olyan messzire elvigye a kutyust?! Természetesen míg odáig elmennének, szájzár, póráz, oltási könyv és zacskó kötelező. Szájkosár is szóba jöhet, de azzal még nagyobb kárt tehet némelyik vehemensebb kutya bárkiben, mintha harapna (még harapás nem történt séta közben senkivel). Ha ezek miatt szájzárnál dönt a gazdi, akkor a kutyus a nyelvét éppen ki tudja a zárból dugni, ami nagy melegben akárhogy is nézzük, állatkínzás. 

Főleg ez a nagy gondunk nekünk is és az összes kutyásnak, aki nem a futtató környékén lakik, hogy nincs még egy olyan hely, ahol legálisan elengedhetnénk kutyáinkat.

Van egy nagyobbacska zöld terület, ahová hordjuk őket (az utóbbi időben a közterületesek miatt nem) és ott senkit sem zavarnak. A városvezetés szerint mégsem jó megoldás. 

Szóval ezen megy a vita és háború a város/lakók és a kutyatartók között. Reménykedünk benne, hogy hamarosan kijelölnek egy területet számunkra és megszűnik végre ez a marakodás.

http://heol.hu/heves/kek-hirek-bulvar/kutyavilag-az-ebtartokra-379613

Ha ló nincs...

Ha Gazdi lába nincs a papucsában, akkor megteszi maga a papucs is :)

Debreceni hosszúhétvége

A pünkösdöt Debrecenben, a kétlábú nagyszülőknél töltjük. Arnussal most külön vagyunk, szegény szokatlan módon nem viseli jól ezt a kiruccanást, a korábbiakkal ellentétben. Én nagyon jól érzem magam, hisz elhalmoznak szeretettel és finomságokkal. Ezen kívül sokat játszunk más kutyusokkal és emberekkel is főleg Gazdi kistesójával.

Ami aggasztó kicsit, hogy a napirendem és a ritmusom teljesen felborult megint, mint mindig, amikor itt vagyunk...nem tudok magamra eleget figyelni, így megesik, hogy bepisilek és még a nagyobb dolgomat is benn végzem a lakásban. Hozzáteszem, otthon már nem fordul elő sohasem.

Biztosan ezt is kifogom nőni idővel, hiszen, ha már otthon megy, majd más körülmények között is menni fog- mondja ezt Gazdi sokat nekem :)) Már csak az kéne, hogy a nagyszülők is betartsák, a mi otthoni szabályainkat, ami lássuk be lehetetlennek tűnik. :(

Pihenni az utóbbi időben tudok csak igazán, mert már túl vagyok a kezdeti izgatottságon :)

Jó pihenést kívánunk mindenkinek a hosszú hétvégére!

A sátán macskája !!! :D

A nagy úúszás!!

Hétvégén Felsőtárkányban voltunk, ahol kutyusok legálisan úszhatnak, illetve nem tiltja tábla :) Gondoltuk, hogy Queeni már elég nagy ahhoz, hogy művelje azt, "amire született", hogy ússzon :) 

Az időjárás kiválóan alkalmazkodott az elképzelésünkhöz, így hát ötletünk megvalósításra került. 

Vittük a kedvenc lasztiját és igazából, ezen kívül mást extra dolgot nem is. Eleinte csak part közeli szakaszra dobáltuk a labdát, hogy szokja a helyzetet Queen, aztán szépen lassan messzebbre és messzebbre.

Nehézkesen és viccesen indult a tanulás, mivel mikor már nem érte a talajt Queen lába, egyszerűen elkezdett süllyedni :D Az orra, füle...mindene tele ment vízzel, ami miatt csak prüszkölt és inkább kijött a vízből, a labda meg persze ott maradt a vízben. Aztán csak nem hagyta annyiban a dolgot, újra nekiiramodott a nagyvíznek.

Ugatás és nyivákolás kísérte az akciót, mert nagyobb volt az izgatottság és a kíváncsiság, mint a pánik (ami nem is pánik volt igazából)...nah és végül SIKEEEER!!! Queeni megtanulta használni a kis úszóhártyás lábait az evezéshez, farkát a kormányzáshoz és persze azt is, hogy a fejét tartsa kinn a vízből. Pár bedobás után már sírt a labdáért, hogy dobjuk már be, hiszen ő úúszni akar :)) De ekkor már hasast ugrott a vízbe és sprintbe úszott a jutalomért :D

Ha hiszitek ha nem kb. 2 óra hossza elteltével ki sem lehetett húzni Queenit a tóból, annyira tetszett neki a lubickolás :D :D Jól le is hűtötte a víz, ebben a nagy melegben és persze jó móka is volt :))

A Felsőtárkányi-tó gyönyörű helyen van, tiszta a vize és sok hal, teknős és más, főleg vízhez kötött állatot találhatunk a vízben is és a parton is. A víz nagy mértékben átlátszó és megbízható minőségű.

Most már, amikor csak időnk engedi és jó az idő, irány Felsőtárkány Queenivel, aki immáron letette a vizsgát, hivatalosan is tud úszni :))

Így kell ezt csinálni :D

Egy jól nevelt kutya így fekszik a szobaajtóban :D